Hova ajánljuk a fa és műanyag bejárati ajtókat?
Két kiváló termék alkalmazási területéről kell itt szólni. Nem egyszerű a kérdés, mert mindkét termék a saját területén teljes értékű megoldást hoz. Ahol az épületen egyébként műanyag nyílászárók találhatók, természetesen a műanyag, mint rendszertermék,kerül előtérbe, de ahol természetes fa anyagú nyílászárók vannak, nem érdemes másról beszélni,mint a fenyőbejárati ajtóról. vannak persze más, nem másodlagos, szempontok is, így pl. a beépített termék élettartama, kezelési – karbantartási igénye, de erről talán külön kell szólnunk, mert nem mellékesek ezek a szempontok sem.
Milyen különbségek vannak technikai szempontból?
Technikai szempontból természetesen vannak eltérések a két termékcsoport között,,de ezek nem jelentősek.
A műanyag bejárati ajtók küszöbrésze csökkentett magasságú,könnyebb az átközlekedés azon,még kerekesszékkel is,míg a fa bejárati ajtók esetében az alsó összekötő küszöb elem magasabb,és ez egyébként keményfából készül. A záródási rendszerben nincs különbség,mivel mindkét termékcsoport zárszerkezete többpontos zárást biztosít,akár nyelves, akár görgős, vagy gombafejes záró elemekkel.
A műanyag ajtóknál alapkivitel a kettős, rugalmas, peremzáró tömítés,míg a fenyő szerkezetek ugyan többlépcsős csatlakozási kialakítással, de jellemzően egy tömítő profillal készülnek – igaz, ez sokkal markánsabb,mint a műanyagoknál használatos profiltömítés.
A műanyag szerkezetnél a szárny alsó élénél, rázárandó a küszöbre, általánosan alkalmazott a gumicsík vagy kefesor huzat tömítés, míg a fa szerkezetnél ilyen nem található, pont a többlépcsős profilkialakítás, és a szárnyon körbefutó folytonos tömítés miatt.
Milyen élettartam vár rájuk?
Nehezen megválaszolhat, mert mindkét termék élettartama részben a használat, másrészt a kezelés módjától, függ.
Gondos és figyelmes (nem csapkodós) használat esetén a műanyag ajtó a szokásos évenkénti szerelvény ápoláson és a felület mosószeres, nem súrolószeres mosás (!), áttörlésén kívül, más gondoskodást nem igényel, és élettartama, a mai korszerű profilrendszerek mellett, legalább 25 év. Itt gondban vagyunk, mert valós körülmények közötti ilyen idős szerkezet még nincs, de laboratóriumi öregbítés vizsgálatok ezt támasztják alá. A régebbi gyártású profiloknál, azok anyagösszetételére visszavezethetően, elképzelhető öregedés, felületi elszíneződés, de ez ma már megoldott.
Más a helyzet a fa szerkezetekkel. Ezek igénylik a rendszeres ápolást,karbantartást, nem csak a szerelvények,hanem az egész faszerkezet vonatkozásában. Ez azt jelenti,hogy a termék felület kezelését, miután az beépítés előtt, vagy közvetlenül beépítés után,elkészült,évente át kell vizsgálni,és szükség szerint javítani. Ez a javítás gyári kezelés esetén gondos portalanítás utáni, kisebb, finomcsiszolással és helyi átfestéssel megoldható,és a teljes felület újra kezelése csak több év után válhat esedékessé,hogy megőrizhessük az eredeti minőséget, míg a beépítés után,házilag elvégzett kezelés 2-3 évente meg kell ismételni. Környezetünk példái mutatják,egy fa nyílászáró élettartama akár száz év is lehet,hangsúlyozva, gondos ápolás mellett.
Milyen karbantartást igényelnek?
Mint már az előzőekben is említettük, a bejárati ajtók igenis igényelnek karbantartást, típusonként eltérően.
A műanyag szerkezetek tisztításán túlmenően szükséges a szerelvények, vasalatok, évenkénti kenése, ápolása,pl. száraz grafit, vagy könnyűolaj (varrógép olaj) alkalmazásával. A kenési helyeket általában jelölik a vasalt gyártók, besajtolva a fém részekbe. Hasonlóan igényli a kezelést a zárbetét, itt is a száraz grafit a legmegfelelőbb kenőanyag. Nem szabad elfeledkezni a műanyag szerkezetek vasalatainak évszakváltáskor esetenként szükséges,záró elem átállításáról, ami a görgős vagy gombafejes záró csapok 180 fokos elfordítását jelenti, a jobb záródás érdekében. Ez a művelet nem garanciális kérdés, elmulasztása túlzott záró elem kopáshoz, deformációhoz vezethet, mindenképp elvégzendő tehát.
A fenyő nyílászárók szinte azonos karbantartást igényelnek,mint a műanyag, de ezt a műveletsort ki kell egészíteni a felületek gondos átvizsgálásával, és bevonatsérülés,kopás, esetén annak helyreállításával. Mindig azonos bevonó anyagot kell alkalmazni,mint az eredeti volt. A kereskedelemben kifejezett javító szettek is elérhetők,a megfelelő színválasztás után, a használati útmutató alapján,a művelet könnyen elvégezhető. Itt kell felhívnunk a figyelmet, hogy a fenyő szerkezetek felületvédelmének karbantartás elmulasztása a garancia elvesztését jelenti, így mindenképp célszerű azt korrekten elvégezni.
Felületkezelten, vagy anélkül érdemes egy fa nyílászárót vásárolni?
Erre csak egy módon lehet válaszolni,mindenképp a gyártó által elvégzett felület kezelés a legmegnyugtatóbb. Ennek több oka is van.
Gyári körülmények között az elemeket még összeépítés előtt ellátják alapozó-színező réteggel,ami azt biztosítja,hogy későbbiekben a faanyag természetes mozgása során – ne feledjük el,a fa nem egy holt anyag, egész „életpályája” során reagál a környezeti behatásokra, ne jelenhessenek meg világosabb anyagrészek. Ez egy házilagos kezeléssel nem mindig biztosítható, csak nagyon gondos és alapos, szinte bedörzsölő,kezeléssel. Ez a módszer azonban magában hordoz egy hibaforrást, nevezetesen,hogy a felület a kézi munka miatt foltos lehet. Ezt elkerülendő, mindenképp a gyári kezelést javasoljuk.
Színes fóliás vagy fehér műanyag nyílászárót ajánlunk?
Hogy vehetnénk a bátorságot,hogy egy olyan kérdésben, ami a Vevőnk ízlésvilágától, és nem utolsó sorban anyagi lehetősétől függ, részünkről kerüljön döntésre?
Egy fehér szerkezet korrekt, egyértelmű megoldás, de nem minden környezetben állja meg esztétikailag a helyét. A színes felülettel bíró nyílászáró egy magasabb szintet képvisel, bár technikai tudása semmivel sem több, mint egy alapfehér szerkezeté.
Egy ponton van differencia a két megoldás között, ez a színes felületű, jellemzően faerezetes felületképzett nyílászárók alakpontossága, ugyanis van egy tulajdonságuk,amiről nem szabad elfeledkezni, sőt azt elhallgatni sem ildomos,ez a sugárzó hő – erős napsütés – érzékenység. Ez abban nyilvánul meg,hogy a szerkezet esetlegesen több után állítást, korrekciót igényel pl. egy déli tájolású, nem árnyékolt frontfelületen történt beépítésnél. Érdemes megnézni, mennyire terjednek a külső árnyékoló – zsalúzia – rendszerek itthon is!
Ez a hőérzékenység különösen az egyoldalas felületborítású szerkezeteknél jelentkezhet, ahol a külső oldal színes, a belső alapfehér.
Van-e hang- és hőszigetelés tekintetében különbség?
Lényegi különbség a műanyag,illetve fenyő szerkezetű bejárati ajtók hang és hőszigetelési tulajdonságaiban nincs, azonban szót kell ejtenünk néhány részletkérdésről, természetesen.
Ilyen pl. a műanyag szerkezeteknél,tokban és szárnyban található acélmerevítő betét révén esetlegesen kialakulható hő átvezetés, ami nem jelentős mértékű,de külső nagy hideg, és fűtött beltér esetén, különösen, ha a beltér magas légnedvességgel bír (pl. ruhaszárítás), nedvesedés-nyirkosodás jelentkezhet. Hasonló jelenség lehet az alacsony alu küszöböknél is. Ez nem hiba,egyszerű, időszakonként áttörléssel,vagy egy alapos szellőztetéssel,megszűnik. Hasonló jelenség lehet a hőszigetelő üvegezés peremrészénél, amennyiben az üvegbetét nem meleg peremes, jelentkező kisebb párásodás, ami szintén jelentéktelen.
Van még egy pont, ahol a műanyag szerkezetű bejárati ajtó hőszigetelését kritika érheti,de ez jelentéktelen, ez a küszöb. Ez a részegység általában egy alumínium, hőhid megszakításos elem,de a fémrész jellege miatt hő átvezetés előfordulhat.
A fenyő bejárati ajtók hő technikailag gyakorlatilag a „süket” kategóriát képviselik, a fa kiváló hőszigetelő,úgy a tok és lap keretszerkezetei,mind a betétek kedvező hőszigetelési értéket biztosítanak. Itt jön elő a már korábban említett gondos, lehetőleg gyári, felület kezelés indokoltsága,mert a silány kezelés okán a szerkezetbe víz juthat be, ami deformációt,és ideje korán gombásodást – penészedést okozhat!
A fenyő bejárati ajtónál küszöbrészen a hő átvezetés kizárt, tekintve,hogy itt a küszöb a tok részét képező keményfa alkatrész.
Hanggátlás szempontjából is hasonló értéket ad mindkét anyagtartalmú bejárati ajtó,de ne feledkezzünk meg egy fontos pontról,ez a beépítés minősége,pontossága.
Sokat javít a hanggátláson,ha beépítéskor minél kisebb hézagzáró szerelőhab kerül a tok és falkáva közé,és ezt a rést a külső hőszigetelés káva részbe történő befordításával (a spalett rész szigetelése) is növeljük.
Mindkét típusnál az alkalmazott betétmezők hőszigeteltek, a műanyag bejárati ajtónál a betét – stadur – kétoldali lemez borítás közötti PU direkthabosítás,míg a fenyő bejárati ajtóknál a betét – füllung – 3 rétegű panel, kétoldali fenyő között ragasztott cell kitöltéssel. Mindkét megoldáskiváló hő és hangszigetelő.
Milyen szállítási határidővel kell számolnunk?
Tudni kell,hogy ezen termékekre a vevői igény időszakosan rendkívül eltérő, és ehhez rendelődik a szállítási lehetőség is. A műanyag bejárati ajtók rendelkezésre állása,típustól függően 4-6 hét,míg egy fenyő bejárati ajtó, különösen ha az gyári felület kezelést kap,6-10 hét alatt biztosítható. Megjegyzendő,hogy a fenyő bejárati ajtóból egy csak nálunk kapható JOLA Pallas típust natúr kivitelben raktáron tartunk,mely speciális kialakítása révén kifejezetten alkalmas hevederzáras kiegészítésre.
Meg kell azonban jegyeznünk, egy bejárati ajtó igénye nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, az okos-gondos megfontolásokat igényel, így ezek a várakozási idők kalkulálhatók, és biztosak lehetünk abban, hogy a végeredmény kárpótol az időigényért.
Egyedi, vagy szabvány méretben készülnek?
Nos, mindkét lehetőség rendelkezésre áll. Vannak a magyar méretrendszernek, tehát a 100cm széles és 210cm magas falnyílásokba megfelelő sorozatgyártású termékek, de természetesen a vevői igényeket maximálisan szem előtt tartva, az egyedi méretekre is felkészültek gyártó partnereink. A vásárlónak csak meg kell határoznia, hogy mekkora a szabad falnyílás, milyen anyagú legyen az ajtó, milyen szárnykialakítású, ez alatt értve az egy vagy kétszárnyú kialakítást, és nem hosszú várakozási idő után rendelkezésére tudjuk bocsátani a natúr, vagy felület kezelt, illetve fehér vagy színes terméket. Hogy a méret meghatározás se okozzon gondot, helyszíni felméréssel tudjuk beépítéssel foglalkozó partnereink révén a választást segíteni, ami egyben alkalmas az esetleges kiegészítő szolgáltatások igényfelmérésére is, gondolva itt külső-belső takarólécezésre,falnyílás szűkítésre, falnyílás méretre alakítására,falazat javítására, és ajtócsere esetében a bontott anyagok elszállítására.
Beépíthető-e házilag? Érdemes-e?
Nem akarjuk Vásárlóink ez irányú készségét megkérdőjelezni, de tessenek tudomásul venni, hogy ez egy igen hosszú távon szolgáló szerkezet beépítését jelenti, ami komoly felkészültséget, szakmai rutint igényel.
Többről van itt szó,mint egy régi ajtó esetén, amikor a kőműves elintézte a beépítést oldalanként 3-4 tokrögzítő falvas beütésével, ehhez hozzácsavarozva a tokot, majd a maradó réseket habarccsal kicsapta!
A mai bejárati ajtók komoly,pontos beállítást igénylő, szerkezetek,és a pontos beállítás és szakszerű rögzítés, majd falhézag zárás és elhelyezési hézagtakarás után számíthatunk arra,hogy a bejárati ajtónk úgy zár, ahogy elképzeltük,nem mozog, nem kotyog,kiszűri a nem kívánatos zajokat.
Nem az a célunk, hogy minden áron egy külön szolgáltatást javasoljunk, hanem az, hogy Önök hosszú távon is elégedetten használják ezeket a nem éppen olcsó termékeket.
Mire számítsunk ár tekintetében?
Az eddig felvetett kérdésekre a válasz viszonylag egyszerű volt, mert konkrét, műszaki tartalmú,kérdések vetődtek fel, de ez már azért keményebb dió!
Ha bemegyünk egy üzletbe, és egy triviális példát felhozva,mondjuk egy élelmiszer boltba, felvágottat vásárolni, nem mondjuk, hogy. „Adjon 15 dekát!”, hanem alapos megfontolás után,ízlésünknek megfelelően választunk, és nem biztos,hogy a legolcsóbb baromfi párizsi lesz a választott,hanem lehet, hogy a pármai sonka. Ugyan ez a helyzet, csak egy kicsit komolyabb a tét, egy bejárati ajtó esetében. Ezek nem olcsó, filléres tételek, akár műanyag, akár fenyő anyagú ajtóról van szó, döntésünk elsődlegesen az esztétikai és műszaki tartalom elemzése után, a mindenkori ár értékelésével történik.
Utolsó szempontként említjük az árat, mert fogadják el, Önök nem árat akarnak venni, hanem kiváló terméket! Ennek persze ára van, nem kevés, és itt, csak példa jelleggel hozzuk fel: egy egyszerűbb megjelenésű műanyag 100-as bejárati ajtó már elérhető 90 ezer forintért, de ha ebben a terméktípusban magasabb igénnyel jelentkezünk, vagy a méret növekszik, az ár elérheti akár a 250 ezer forintot is! A fenyő anyagú bejárati ajtók,ha az nem egy egyszerű lucfenyő anyagú, hanem a megfelelőbb borovi fenyőből készül,natúrállapotban 100-140 ezer forint induló árral bír,és felület kezelve, természetesen méretek figyelembe vételével,a 250-300 ezer forint is lehet az ár! Találkozunk,nem is ritkán,olyan egyedi igényre készülő ajtóval felület kezelt borovi fenyő típusnál, ahol a termék ára 380-450 ezer forint, de ez az ajtó már gyakorlatilag igényes bútorminőségű, egyedi gyártású termék.
Lehet-e valamelyiket jobban ajánlani?
Nem, mi erre nem tudunk választ adni. Erre a kérdésre a válasz mindenkor az adott beépítési hely, körülmény, igényszint alapján adható meg. Általánosan válasz nincs, mert úgy a műanyag szerkezetek,mint a borovi fenyő ajtórendszerek teljes értékű megoldást adnak saját környezetükben.
Egy olyan épület esetében, ahol az egyéb nyílászárók műanyag szerkezetűek,biztos,hogy azonos anyagú termék a javasolt, itt csak azt szoktuk mérlegelni, hogy az elvárás fő vagy mellékbejárati ajtó, mert a főbejárat esetén,mivel az adja az elsődleges beközlekedési-megközelítési lehetőséget, kiemelten figyelünk arra, hogy itt az esztétikum és biztonság kerüljön előtérbe,míg egy mellékbejárat esetén a biztonság a fő szempont, az esztétikum másodlagos.
Fenyő anyagú ajtóknál a megközelítése a kérdésnek azonos, elsődleges a biztonság, majd az esztétikum.
Mindkét terméktípusnál javaslatainkban a ma már kiemelten kezelt hőtechnikai megfelelőség is komoly szerepet játszik, javasolt típusaink minden tekintetben kielégítik ezeket a ma már teljesen jogos igényeket is.
