Naponta nyitjuk, csukjuk az ablakunkat, nem is gondolva arra, hogy több értéket is szem előtt kellett tartani vásárlás előtt. Leendő ablakunk vásárlásakor számos olyan kérdéssel bombázhat bennünket az eladó, melyre – ha nem vagyunk tudatosan felkészülve – bizony, el kell napolnunk a vásárlást.
Lássuk, melyek lehetnek azon nézetek, kifejezések melyek fontosak egy ablak vásárláskor (is):
Ablakprofil – többször hallhattuk, de mi is ez?
Kifejezetten profilgyártó üzemek működnek ezen elemek gyártására. Extrudálási folyamattal készülnek, miután szálakban érkeznek a műanyag ablak gyártóihoz. Itt szakszerűen szabják és hegesztik az említett szálakat, melynek eredményeként létrejön a műanyag ablak tokja és szárnya. Így készül az ablakkeret.
Jobbos vagy balos – alapkérdés, de hogyan tudom megállapítani?
Ez a kérdés az ablak nyitásirányára vonatkozik, mely vagy jobb, vagy bal irányba történhet. Az irány megállapítása nagyon egyszerű:
Álljon szembe a nyílászáróval (vagy annak helyével)
Álljon azon az oldalon, ahová nyílni fog az ablak (ajtó)
Amelyik oldalon látja a pántokat – olyan a nyitásirány! (pl.: bal oldalon lévő pánt, balos nyitásirányt jelent)
Megjegyzés: Azon szerkezeteknél, melyek kifelé nyílnak, a nyitásirányt a külső oldalról kell megállapítani.
Mit nevezünk résszellőző – nek?
Nagyon fontos a megfelelő légcsere biztosítása egy helyiség számára. Ebben van segítségünkre a résszellőző, mely mechanikus vagy higro szabályozású lehet.
A mechanikus résszellőzőt úgy tudjuk aktiválni, ha az ablak kilincsét 45o-ba elfordítjuk, mivel ez a változat tulajdonképpen egy vasalat elem. Aktiválásával az ablak kb. 2 – 7 mm – t enged a szárnyon, melynek következtében a levegő képes áramolni. Az ablak így is csukottnak mondható, mivel a rés nagyon minimális.
A higro szabályozású résszellőző automata változatai tulajdonképpen a páratartalom érzékelése alapján aktiválódnak. Ezen szellőzőnek van egy kézzel szabályozható változata is, mely már alap elvárás olyan helységekben, ahol nyílt égésterű gázkészüléket üzemeltetünk.
Többször fogjuk hallani ablakokkal kapcsolatban a vasalat kifejezést. Mi is ez?
Más néven az ablak zárszerkezete. Egy fontos elem, mely nélkül nem lehetne nyitni – zárni az ablakot.
Mi a szerepe hibásműködtetésgátló – nak, hol található?
Ez tulajdonképpen a korábban említett vasalat eleme. Ennek az elemnek köszönhetően nem kell attól tartani, hogy az ablak véletlenszerűen átáll a nyíló állásból bukóba, vagy fordítva. Tehát, nem fordul elő, hogy az ablak nyíljon és bukjon is egyazon időben.
U vagy k érték – mit mutat ez nekünk?
Ez nem más, mint a hőátbocsátási tényező betűjele. Ez alapján tudhatjuk meg, hogy 1 m2 felületen egységnyi idő alatt, 1 K (vagy oC) különbség esetén, hány W energia távozik. Itt mondhatjuk azt, hogy „minél kisebb, annál jobb”.
Ablakok esetében több U értékkel is találkozhatunk, melyek az ablak különböző részeire vonatkozik:
Uf érték – a profil (keret) értékére vonatkozik
Ug érték – az üvegezés értékét mutatja.
Uw érték – a teljes ablakra vonatkozó érték
Uw.eff érték – a teljes ablak értéke a beépítés után.
Műanyag ablakok esetén, általában, az Ug értékkel lehet leggyakrabban találkozni. Amire érdemes figyelni, az az Uw érték, mivel nagyon fontos tényező hőszigetelés szempontjából.
Mit lehet tudni a beépítési mélységről, mit jelöl?
Ez a mélység az ablakprofil vastagságára vonatkozik. Nagyon gyakori az 5 légkamrás (70 mm – es), de újabban már 85 – 90 mm – es profilok is kaphatók. A régi (58 – 60 mm -es) profilok már eléggé elavultak.
Mi a légkamra, amit műanyag ablakok esetében lehet hallani?
Egy ablakprofil belseje kamrákat tartalmaz, melyek stabilitás és hőszigetelés szempontjából elég fontosak. Abban az esetben, ha a légkamrák számát növeljük, a beépítési mélység növelésével is számolnunk kell. Példaként megemlíteném, hogy egy 70 mm – es beépítési mélységű profilnál csak akkor lehet a 7 légkamrát elérni, ha a falkávát alaposan elvékonyítják. A 3 légkamrás profil ma már elavultnak számít, az 5 kamrás ablakprofil a legelterjedtebb.
Miért jó nekem, ha az ablakom biztonsági üveggel van ellátva?
Bizonyára többször felmerült bennünk a kérdés ablakcsere vagy vásárlás előtt: „ne legyenek inkább biztonsági üveggel ellátva ablakaink? Olyan jól hangzik…” Jól hangzik, de nem árt néhány dolgot tudni erről az üvegről és követelményeiről.
Lássuk, mitől jobb, mint egy hagyományos üveg:
- ami a legszembetűnőbb, hogy nagyobb erőhatás esetén nem esik szét millió darabra, hanem „pókhálós” lesz. Tehát, ha netán télen éri baleset az ablakunkat, nem kell attól tartanunk, hogy kihűl a lakás, mert nincs ablak. Egész addig ott lesz az ablak, míg nem cseréljük le.
- nevében is szerepel a „”biztonság, ami azt is jelenti, hogy fontos szerpe van behatolás elleni védelemben. Erre a hagyományos üveg nem a legalkalmasabb.
- az említett nagyobb erőhatás esetében, a sérült (hagyományos üveg esetén szétrepülő) üvegdarabok egy helyben maradnak, szilánk nélkül. Ebből is adódik, hogy – mondhatni – nem balesetveszélyes, nem vágja el a kezünket.
- nagyon magas az UV sugárzás elleni védelme
- zajcsökkentő tulajdonsága kiváló
Minek köszönhető eme sok jó tulajdonság?
Először is, érdemes tudni, hogy a külső üvegréteg dupla üveg (a hagyományos üveg, sima két rétegű üveg). Mielőtt a két üvegből egy réteg lenne (ezt egy állandó kötéssel szokták összeragasztani), egy polivinil – butil (PVB) biztonsági fóliát helyeznek el köztük. Ez a fólia mindössze 0,32 mm vastag, de ettől biztonságos az üveg. Ezt követően jön a préselés. Akárcsak a hagyományos üveget, ezt is távtartóval kell szerelni. Mielőtt a belső üvegréteg is a helyére kerülne, argonnal dúsítják. Ennek köszönhető, hogy egy biztonsági üveg nem csak biztonságos, hanem hőszigetelt is.
Abban az esetben, ha Kömmerling biztonsági ablakunk van, vagy lesz, így képzeljük el az üveg rétegrendjét:
- 3.1 = 2 db 3mm-es float üveg között 1 db biztonsági fólia
- 4.1 = 2 db 4mm-es float üveg között 1 db biztonsági fólia
- 4.2 = 2 db 4mm-es float üveg között 2 db biztonsági fólia
Milyen üveg az edzett ESG üveg?
Ez egy olyan üveg, mely ma már több lakberendezési tárgynál is megtalálható. Tulajdonságai közt a nagy ellenálló képessége is megemlíthető, mely egy – az üvegfelületben maradó – feszültségnek köszönhető. Tulajdonképpen, egy üveggyártási technológia végtermékéről beszélünk.
Gyártásáról néhány szóban:
A kész síküveget nagyon magas hőfokra melegítik fel (kb. 650 – 660 Co), majd hirtelen le is hűtik. Ezen folyamat során nikkelszulfit keletkezik, mely feszültséget hoz létre az üvegben. Ezért is van az, hogy ha netán törés éri az üveget, nem esik szét különböző méretű darabokra (sima üveg esetén), nem „pókhálósodik” (lásd: biztonsági üveg). Ez az üveg „szétrobban” az említett feszültség miatt. Attól viszont nem kell tartani, hogy vágó, esetleg szúró sérülésben lesz részünk.
Jelentős eltérés lehet ezen üveg húzó – és nyomószilárdságával szemben, mely akár tízszeresének is mondható a nyomószilárdság javára. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nyomás hatására az üveg nyomófeszültsége csökken (a húzott oldalon). Ez szükséges ahhoz, hogy az üveg töréséért felelős húzófeszültség kialakuljon. Ezen üveget csak bizonyos méretezésen belül lehet terhelni.
Rétegrendjét tekintve ismét egy 4 vagy 6 mm – es vastagságú ESG üveggel ellátott Kömmerling ablakot hoznék példaként.
- 4ESG float/16/4 lowe
- 4ESG float/14/6 lowe
- 4ESG lowe /14/4 float/14/4 lowe
A három rétegű üveg – ről néhány mondatban
Ma már nagyon sokféle üveg közül választhatunk ablakunk számára, kinek mi az igénye. Itt gondolunk hő – és hangszigetelt üvegre, melyek esetén a hő – és hangszigetelés lehet alap vagy fokozott, annak függvényében, hogy mi a helyiség igénye az említett képességeket illetően. Azt is igény szerint dönthetjük el, hogy ablakunk üvege biztonsági vagy netán edzett üveg legyen.
Abban az esetben érdemes három rétegű üvegben gondolkodni, ha nem elégszünk meg egy egyszerű hőszigetelt üveggel, mivel eme üvegnek fokozott hőszigetelő képessége van.
Fokozott hőszigetelt három rétegű üveg áttekintése
A kereskedelmi forgalomban található Kömmerling ablakok két típusú három rétegű üveggel vannak ellátva: Kömmerling 76 AD – 76 MD – s és Kömmerling MD88. Az előbbi kettő 44 mm, míg az utóbbi 48 mm vastag fokozott hőszigetelési értékű üveggel van ellátva.
A Kömmerling 76 AD/MD – es típus üvegének rétegrendje:
4lowe/14/4float/14/4lowe
Érthetőbben: 4 mm – es üveg lágyfémbevonattal – 14 mm-es argongázzal töltött légrés – 4 mm vastag üveg – 14 mm argongázas légrés – 4 mm üveg lágyfémfbevonattal.
Az üveg hőátbocsátása: 0.6 W/m2K
Kömmerling MD88 üvegének rétegrendje:
4lowe-16MP/4float/16MP/4lowe (MP = a hőszigetelés fokozására szolgáló melegperemes távtartó)
Érthetőbben: 4 mm-es üveg lágyfémbevonattal – 16 mm-es argongázzal töltött légrés – 4 mm vastag üveg – 16 mm argongázas légrés – 4 mm üveg lágyfém bevonattal
Az üveg hőátbocsátása: 0.5 W/m2K
Az előbbi bekezdésben többször feltűnik a Low – E lágyfém bevonat. Mi ez?
Az innováció a modernizáció fejlődésével jár. Ez az építészetet sem kerüli el – egy rétegű üvegezésből többrétegű hőszigetelt üvegezés lett, majd a hőszigetelt üvegből fokozott hőszigetelt üveg lett. Itt nemcsak az argongázzal töltött terek, hanem a low – e fólia is fontos szerepet kap. Fokozatok:
- Hőszigetelt üveg hőátbocsátási tényezője – Ug: 2.8 W/m2K
- Lágyfém bevonatos hőszigetelt üveg hőátbocsátási tényezője – Ug:1.4 W/m2K
- Lágyfém bevonatos hőszigetelt üveg + argon hőátbocsátási tényezője – Ug:1.0 W/m2K
- Lágyfém bevonatos hőszigetelt 3 rétegű üveg + argon hőátbocsátási tényezője – Ug: (akár) 0.5 W/m2K (Kömmerling MD 88 Plusz)
Pár szóban a fólia tulajdonságairól
Tulajdonképpen egy átlátszó, nagyon vékony fémfóliáról beszélünk, melynek nagyon alacsony a sugárzási értéke (esetenként akár fém – oxid bevonatról is beszélhetünk). A külső üvegről érkező hideg levegő a belső üvegfelület irányába áramlik. A low – e bevonat az ablak belső rétegének külső felén található. Mondhatni, egy 4 mm vastag üveg már valamennyire melegebbé teszi a levegőt. Ezt a „melegítést” az argon gáz (két üveg rétege közé töltött gáz) csak fokozza. Ezek után a lágy fém bevonatnak köszönhetően szinte nem jut be hideg levegő a lakásba. Ugyanez a helyzet meleg levegő kapcsán is, arról nem is beszélve, hogy a low –e bevonat még az UV sugárzás ellen is védelmet nyújt.
A low – e bevonat képes visszaverni a meleg levegőt, így a fokozottan hőszigetelt üvegen át a lakás meleg levegője nem tud átjutni a külső üveg felületre.
Építkezésnél sokszor találkozhatunk a hőhíd kifejezéssel. Mit kell erről tudni?
Akár azt is mondhatjuk, hogy bárhol kialakulhat – a közhiedelemmel szemben – nem csak a ház fala és ablaka találkozásánál. Nem kis kihívás olyan házat építeni, ahol nem fordul elő hőhíd, szinte lehetetlen terv. A szakemberek – megfelelő építőanyaggal – optimalizálhatják a hőhíd kialakulását. Figyelniük kell arra, hogy a különböző, felhasznált építőanyagnak mi a hőátbocsátási tényezője. Ez azért fontos, mert különböző hővezetésű anyagok találkozásánál keletkezik a hőhíd.
Mit tehetünk a hőhíd ellen?
Nagyon nehéz egyensúlyt találni egy lakás szerkezetében, mivel száraz levegőnek pára kell, és fordítva. Mindezt, fokozott hőszigeteléssel (is) tudjuk korrigálni, így a gócpontok kialakulásának esélyét is csökkentjük. Ha panelba szeretnénk ablakot beépíteni, a Kömmerling Futur modell remek választás, mivel megfelel az „fogadó fal és ablak között ne legyen túl nagy a hőátbocsátási különbség” kritériumnak. A Kömmerling MD 88 Plusz ablak beépítése egy fokozott hőszigetelésű háznál sokat segít a fent említett hőhíd problémán. Ugyancsak segítségünkre lehet az adott helyzetben egy háromrétegű üveg alkalmazása is. Egy melegperemes üveg alkalmazására is említést tennénk, mivel segítheti a páralecsapódást.
+ 1 segítség – középtömítéses ablak
Egy középtömítéses ablak nagyon jó légnyomási és szélállósági értékkel rendelkezik egy ütközéstömítéses ablakhoz képest. Ez annak köszönhető, hogy amint becsukjuk az ablakszárnyat, a szárny rányomódik a tokra. Ezáltal, az ablak, jóval több ponton záródik, javul a hőszigetelése is. Ezen tömítések esetén is célszerű figyelni a minőségre.
Mit kell tudni a melegperemes üveg – ről?
Bizonyára tudjuk már, hogy műanyag ablak esetén az alacsony Uw érték, a jó érték. Ennek az alacsony értéknek köszönhető az ablak hőszigetelési képessége – minél alacsonyabb, annál jobb. Ezt az értéket fokozza egy bizonyos távtartó, mely két vagy három üveg elválasztására szolgál, viszont a páralecsapódás elkerülésében vívott harccal szemben a legértékesebb.
Lényeges, hogy milyen anyagból készül ez a távtartó?
Ha egy három rétegű üveg hőszigetelési képességét fokozni szeretnénk, érdemes már vásárlás előtt szem előtt tartanunk eme igényünket. Ebben az esetben vásároljunk olyan ablaküveget, mely „MP” warm – edge üveg távtartókkal van ellátva. Így, a hőmegtakarítás, 0.2 W/m2K értékkel csökkenthető! Meglepő lehet, de ez nem fémből, hanem műanyagból készül. Nem véletlen, ugyanis a műanyag (elég gyenge reakcióképessége miatt) nem képes hőt átadni egyik üvegről a másikra. Így, máris elkerültük a hőhíd reakciót – nincs páralecsapódás, nincs gombásodást. Mindemellett, remek társ a hőmegtakarításban is. Tények számokban:
- egy alumínium távtartó hőátbocsátása: 15 W/m2
- warm – edge melegperemes távtartó hőátbocsátása: 0.17 W/m2
A párkányfogadó micsoda, mire szolgál?
Ahhoz, hogy egy könyöklőt el tudjunk helyezni ablakunk alá, (teljes hosszúságban) párkányfogadóra lesz szükségünk. Nem is gondolnánk, hogy hőtechnikai szempontból (is) mily fontos elem.
Jó nekem a 3 légkamrás fogadó – olcsó
Valóban olcsóbb, és általában ez a „menő”. Egy dolgot azonban érdemes tudni – olcsó, de gyenge a hőmegtartó képessége! Ez azonban nem mindegy. Ha ezt a szempontot is figyelembe vesszük, érdemes 5 légkamrás párkányfogadóban gondolkodnunk. Mindenképp szükségünk van rá, hisz a könyöklő finoman az ablak tokja alá van csúsztatva, bár úgy tűnik, hogy csak neki van tolva. A (PVC vagy alumínium) könyöklő – és a párkányfogadó általában megegyező magasságú.
Abban az esetben, ha Kömmerling ablakot vásárol, mindenképp 5 légkamrás a párkányfogadót fognak felszerelni, hisz egy fogadó használata kiegészíti az ablakszerkezetet.
Soroló, sorolás – hol találkozhatunk vele?
Biztos láttunk már olyan épületet, ahol 3 vagy akár 4 ablak van összeépítve. Ezt nagyon széles falnyílások esetén szokták megoldásként alkalmazni, mivel az ablak maximális legyártható szélessége sem elég az adott falnyíláshoz. Ezt sorolási eljárásnak nevezik, sorolók alkalmazásával. Szintén ezt a megoldást alkalmazzák olyan erkélyfalaknál, melynél nem csak az erkélyajtó – ablak is behelyezésre kerül.
Az alábbiakban ablakok esetében alkalmazott sorolókat említünk meg.
Rejtett soroló
Az ablak tokjában található. Szerkezetileg nem más, mint egy műanyag léc. Ehhez is szükséges egy fogadó, ami egy gyárilag előkészített tok. Említettük a fenti bekezdésben, hogy több ablak egymás mellé szerelése vagy nagyon egyedi méret kérése esetén is sorolót alkalmaznak. Itt kerül szóba a rejtett soroló. Abban az esetben is ez a soroló a megoldás, ha netán a lépcsőház mérete nem a megfelelő ahhoz, hogy az ablakot fel lehessen szállítani. Ha több, váltakozó méretű ablak vagy erkélyajtót szerelünk be egymás mellé, szükséges az említett soroló.
H – soroló
Ezzel a sorolóval leváltható a rejtett típus, mivel ugyanazt a célt szolgálja, csak a H típus látható is. Egy 16 cm – es díszcsík formában jelenik meg az ablak vagy erkélyfal külső és belső részén.
Hatalmas szerkezetek (240 cm – feletti) egymás mellé helyezésében merevítő soroló alkalmazása a megoldás. Figyelni kell, hogy a beremegés csökkentésére és a stabilitásra. Ebben az esetben csak rejtett soroló nem elég ahhoz, hogy a szerkezeteket összekapcsoljuk. Szükséges a merevítő soroló, mivel egy 240 cm feletti szerkezet elég nagy tehetetlenséggel rendelkezik, és túl nagy is ahhoz, hogy használat közben a bemozgást elkerüljük. Ha hosszú távon masszív megoldást szeretnénk, tömör acélvasat kell használni. Ezen soroló alkalmazásával, mindössze egy kúpforma látszik majd az erkélyfal külső részén.
90 fokos soroló – val leggyakrabban télikertek, teraszok esetében találkozunk. Abban az esetben alkalmazzák eme sorolót, ha két ajtó vagy ablak (egymás mellett) 90 fokos szöget alkot. Ha netán az említett zárószög 135 fokos – sorolóból is a 135 fokos típust szokták alkalmazni. Eme választás elég ritkán fordul elő, mivel az úgynevezett szögsoroló – val váltották le az említett 135 fokos típust. Rugalmas megoldás, mivel a sorolót a szerkezet szögéhez lehet igazítani.
Ahhoz, hogy a fent említett helyzetet meg tudjuk oldani (különböző méretű ablakok és ajtók egymás összeillesztése) alkalmazhatunk még statikus (akárcsak a merevítő soroló) – vagy lizéna soroló – t (nagy, egymásra épített szerkezetek dilattálásának szabályozására).
