Korábbi jegyzeteinkben már többször érintettük a beltéri ajtók egyik, gyakran felvetődő, kérdését, a hanggátlást.
Azért, hogy e körben megfelelő tájékoztatást tudjunk nyújtani Önöknek, néhány, nem mellékes, körülményt veszünk először számba.
Mik a valós, elvárható igények a környezettel összhangban:
legyen csend, béke, nyugalom! Szép-szép, de hogyan?
Egy önálló, kertes környezetben álló családi ház esetében a külvilág zajterhelése vélhetően alacsonyabb, persze, ha nem egy vasútvonal, vagy főútvonal mellett áll, mint egy többlakásos, zárt rendszerű beépítésben található lakótér esetében, továbbá az épített szerkezet is jelentős különbségeket hordoz. Ennek elrettentő példáját hordozzák a panel szerkezetek, melyekben élők egész rémregényeket tudnak elmondani a vasárnap reggeli ütve fúrós, csőbrekegős, fürdőszoba és WC hangos eseteikről.
Alapvetően 30-35 évvel ez előtt, a motorizáció fejlődése okán fordultak az emberek a zajszennyezéssel szembe, és kezdtek eljárásokat kidolgozni ennek csökkentésére. Természetesen, voltak korábban is már kidolgozott megoldások, de ezek alapvetően speciális igények esetén kerültek alkalmazásra, mint előadói termek, zenetermek, egyes gyógyászati helyiségek, stúdiók, laboratóriumok.
De, mi ellen is akarunk védekezni?
A testhangok a szerkezet által vezetett hanghullámok, melyek kiküszöbölésére csak azok a műszaki megoldások adnak segítséget, melyeknél a fizikális átvezetést megszakítjuk, pl. hangszigetelő réteg vagy légrés két falszerkezet között, födémek rezgésmentes elválasztása a válaszfalaktól, csővezetékek átvezetéseinek elkerülése két eltérő helyiség között (önálló fűtési körök), flexibilis kapcsolat a merev csővezetékek bekötéseinél.
Szeretnék itt egy régi „élményt” megosztani Önökkel:
az 1970-es évek elején épült Budapesten egy szinkron hangstúdió, ahol a gondos építész, tervezés során, azt a megoldást választotta, hogy az egész épülettömb gumi ágyazaton nyugodott, biztosítva a rezgések, hangok átvezetésének kizárását.
Kiválóan sikerült az egész, de az átadás és használatba vétel során különös hangok jelentek meg az ott készült felvételeken! Hosszú hónapok kutató munkájával sem sikerült kideríteni, hogy mi a jelenség oka. Egy véletlen vezetett a megoldáshoz, mikor is a műszaki ellenőr észre vette, hogy a stúdió mellett épített új kazánház kéményét tartó acélszerkezet nem a tervezett módon lett rögzítve, hanem az ahhoz közelebb álló stúdióépület falazatához!
A kazánházban keletkező összes zavaró zaj ennek a kapcsolatnak köszönhetően átvezetődött a szupercsendes stúdióhoz!
A léghangok terjedése még kacifántosabb, mert azok a környezetükben lévő testeket is rezegtetik, így a testhang vezetés is megjelenik.
Hogy ez az egész hogy jön ide?
Úgy, hogy szerettük volna bemutatni, mi minden befolyásolja az épített környezetben a hangszennyezést, ami ellen egy beltéri ajtóval akarunk védekezni!
Ez, sajnos, nem fog sikerülni!
Egy beltéri ajtó, alapfunkciója mellett, nyílás lezárása, két helység elválasztása, arra képes, hogy anyagától, konstrukciójától, és nem utolsó sorban az ezekhez kapcsolódó árától függően, csillapítsa két helység között a léghangok áramlását.
Egy rendszerszemléletű, minősített hanggátló ajtó metszetei
kettős tömítés automata küszöb többrétegű szerkezet
