A beépítés módja és gondossága, bár egy egyszerű műveletnek tűnik, jelentősen befolyásolja a beltéri ajtónk későbbi használhatóságát, „életútját”.

Természetesen, lehet beszélni e helyütt a beépítés előkészítési-felmérési, műveleteiről, az alkalmazható anyagokról, a műveletek sorrendiségéről és eszközeiről, de itt nem erről van szó.

Arról szeretnénk itt tájékoztatást adni, hogy mik azok a „praktikák”, amivel a beltéri ajtónk hanggátlását tudjuk szolgálni, esetleg javítani.

Mint már írtuk, a hanggátlási értéket jellemzően az ajtólap tulajdonságainak alapján állapítják meg, az esetek jelentős hányadában nem foglalkoznak a tokkal!

Ez eredményezi azt a furcsa helyzetet, hogy egy komoly hanggátló ajtólap, beépítve, nem hozza azokat az elvárt értékeket, amire számítottunk!

 

Persze, tudunk ezen is néhány praktikával változtatni, lássuk, melyek ezek:

 

–        beépítési hézag tömitése ásványgyapot vagy PU szivacs csík alkalmazásával, oly módon, hogy a kialakult munkahézagot, ami tokálló külső síkja és a falnyílás éle között jelentkezik, ásványgyapot vagy PU szivacs csíkokkal tömjük ki, a szerelőhab megszilárdulása után. Ez a módszer hatásosabb, mint a két lépésben, szerelő habbal végzendő réskitöltés.

                                          1      2

 Ezek után történhet a fennmaradó munkahézag kitöltése a jelzett módon

 

–         rugalmas tömítés a borítások fal felé eső síkján szilikon vagy festhető akryl, aminek célja az esetleges rezgések továbbvezetődésének csökkentése. Gondos, figyelmes, munkát igényel, nem mindig végzik ezt el.

3    A borítás hátsó síkja és a falsík közé rugalmas tömítés benyomása

 

–         aljzat és tokállók rugalmas tömítéssel történő elválasztása az aljzattól, melynek rendeltetése részben a tok alsó részének nedvesség állóság növelése, másrészt a rugalmas alátámasztás. Színharmónikus vagy színtelen szilikonnal kell elvégezni.

4

  Tokálló-padlósík találkozás szilikonozása

 

–         záródás pontos beállítása, mivel a túl feszes vagy laza illeszkedés zavaró hanghatásokat gerjeszthet. Célszerűen a művelet a pántok gondos beállításával végezhető. Az ajtógyártók termékeiket úgy méretezik, hogy a gondos beépítés esetén a pánttest és borítás között az irányadó távolság 3,5-4 mm legyen. Egyes ajtótípusoknál mód van a zár ütköző lemez kisebb korrekciójára (ezt a zárlemezt „plusszos” lemeznek hívják), ahol 1-1,5 mm zárnyelv ütközési méret korrekcióra van lehetőség. Bízzuk szakemberre!

5

 

–         kettős tömítési rendszer alkalmazása egyedi ajtólapnál: a növelt vastagságú, valóban hangcsillapító ajtólapok esetében, megrendelésre, az ajtó kettős tömítési rendszerrel készül, mikor is a tok illeszkedő aljzatán kívül, az ajtólap aljzat részébe (falc) is elhelyezésre kerül egy tömítő profil. Tekintve, hogy ezek az ajtók igen magas költségszintet képviselnek, egyszerűbb ajtó esetében megoldható ez a kivitel egy öntapadós tömítő profil alkalmazásával. Megfelelő megoldást ad a kereskedelmi forgalomban beszerezhető P, D, hullám, tömítő profil, több színben.

6

 Tömítő profilok