Magyar szabvány gyakorlatilag már nincs, de a korábbi rendszer olyan mélyen ívódott be a köztudatba, hogy ma is követhető rendszerről van szó. Ez a rendszer az 1950-es években jött létre, és beltéri ajtóknál a 65,75,90 és 100 cm szélességi, míg magasságot tekintve a 210 cm falnyílás méretet tartalmazta, tartalmazza. Lényeges, hogy ebben a rendszerben mindenkor a falnyílás méret a mérvadó.

Ez egy olyan többlet szolgáltatás Vevőink érdekében, melynél az adott szabad falnyílás figyelembe vételével  gyártható le az ajtó, legfeljebb 110 cm szélességű  és 224 cm magasságú falnyílásokhoz, egyszárnyú kivitelben. Kétszárnyú termék esetén a falnyílás max. szélessége 180 cm is lehet.

Beltéri ajtó felület borításokról van szó, melyek reálisan adják vissza pl. a természetes faanyag megjelenést, de használati tulajdonságaik eltérnek. A dekorfelület egy megbízható, jó használati értékű beltéri ajtó borítását adja közepes igénybevételre, míg a CPL laminátum kimagasló kopás, karc és ütésálló borítást biztosít, mindkettő változatos szín és minta világgal. Mindkét felület borító anyag alaprétege nyomdai eljárással készül, de a dekor fólia felületét savra keményedő lakk, míg a CPL laminátum felületét kemény műgyanta borítja.

Az ajtólapok felület borítása, vagy alkatrészeik készülhetnek hőprésekkel, folyamatos hengerprésekkel (kasírozás), membránpréseléssel, vákuumpréssel és kasírozással.  A hőprés és hengerprés berendezések alapvetően a nyomás és hőközlés egyidejű alkalmazásával dolgoznak sík felületek borításánál, míg a vákuum és membránprések jellemzően a felület megmunkált vagy alakos tárgyak, ajtóalkatrészek bevonásánál használtak. A kasírozás jellemzően mart, párhuzamos élű léc jellegű elemek bevonásánál használatos, itt alacsony nyomást és hőre lágyuló ragasztóanyagot alkalmaznak.

Két olyan anyagról van szó, melyeket az ajtógyártásban is felhasználnak nagy mennyiségben. Az MDF közepes sűrűségű farost lemez angol eredetű betűszava, ez a mart felületű ajtók és tokalkatrészek alapanyaga, míg a HDF nagy sűrűségű farost lemez betűszava, amit főleg felület borító lemezek gyártására használnak.

Igen, az ilyen termékek egyrészt az alkalmazott kiváló alapanyagok, másrészt a gondos megmunkálás révén, nem utolsó sorban az igényes felület kezelés alkalmazásával  előállítva, kimagasló minőségű, esztétikus, magas értékű beltéri ajtókat jelenítenek meg.

Beltéri  fenyő ajtók alapanyaga lehet lucfenyő vagy borovi fenyő. Mindkét fafajból készülő ajtók jellemzően vésett csapos, telebetétes vagy üveghelyes kivitelben érhetők el. Míg a lucfenyő ajtók főleg melléklétesítmények, nyaralók, viszonylag olcsó ajtói, a borovi fenyőből készülő ajtók rusztikus, lakás belső terek kedvelt nyílászárói. Felületkezelésük történhet pác és lakkanyag alkalmazásával, lazúrozással, és az utóbbi időkben egyre népszerűbb környezetbarát – bió, kezelő anyagokkal, viaszokkal, viaszpácokkal. Érdemes figyelni arra a jelenségre, miszerint a lágyabb szerkezetű lucfenyő anyagú ajtóknál előfordulhat pácolás során nem egyenletes színeződés, ezért ezeknél a lazúrozás javasolt, vagy a viaszkezelés.

Alapvetően arra kell ügyelni, hogy az ajtólap szerkezete és felület borítása legyen alkalmas az ilyen környezetben történő alkalmazásra. Laminált borító felület és forgácslap belső lapkitöltés megnyugtató eredményt adhat. Érdemes az ajtólapok alsó, nem lezárt élét viaszos anyaggal kezelni beépítés előtt, hogy a környezetből származó nedvességtartalom ne hatolhasson be az ajtólap keretanyagába.

Gyakori, hogy egy beltéri ajtó esetében Vásárlóink komoly áthallás csillapítást kívánnak meg. Meg kell mondanunk, ez részben illúzió. Önmagában csak egy ajtóra bízni a hangcsillapítást nem ad eredményt. Az épületszerkezet, az ajtó beépítési módja, alapvetően befolyásoló tényező. De azért tudunk az ajtó révén is sok mindent tenni! Néhány javaslat: válasszunk forgácslap betétet az ajtó belső kitöltésére, ami az alap20-22 dB csillapítással szemben 27-29 db ganggátlást ad, továbbá javasolt az ajtólap alsó élébe automata küszöb beépítése, ami további 3-4 dB csillapítást ad. Összességében így elérhető a 32-34 dB hanggátlás egy átlagos beltéri ajtónál. Nem szabad ugyan akkor elfelejtkezni a tokok hangvezetés csökkentéséről sem, amit a beépítő-rögzítő hab szakaszok közötti rések ásványgyapottal történő tömedékelésével lehet elérni.

Nem fogunk tudni fekete-fehér választ adni.

Beltéri ajtós termékmenedzserünknél furnér ajtót látnának, ő a fa minőségében és az asztalos szakértelmében hisz. Cégcsoportunk tulajdonosa laminált ajtókat építtetett be, míg kereskedelmi vezetőnknél gyárilag festett, felületkezelt fenyő ajtók vannak. Marketingesünk CPL ajtókat vásárolt, hétvégi házukba pedig dekor ajtókat. Van olyan kolléga, aki letisztult, „minimal” stílust kedvel, nála festett MDF ajtók vannak.

Egyértelmű javaslatunk sajnos nincs. Abban tudunk segíteni, hogy hova mit NEM javaslunk. Jó döntés több is van.

A mai korszerű beltéri ajtó szerkezetek az építkezés-felújítás utolsó fázisában, tehát már festett belső tér esetén helyezendők el, mivel alkalmazásuk kiegészítő kőműves munkákat nem igényelnek.

Nem olyan bonyolult: álljon az ajtója azon oldalára, ahonnan látja a pántokat. Melyik oldalon látja? Bal oldalt? Akkor balos ajtója van.

Az átfogó tok, nevéből következően, átfogja a falkáva vastagságát, azt mindkét oldalról takarja, lezárja.  Előnye, hogy nem teljesen szabályos, tehát kivakolt falkáva esetén is, teljes értékű, esztétikus takarást biztosít.

Állítás jellemzően nem szükséges, de számolnunk kell olyan behatásokkal, mint pl. kisgyerek a kilincsbe kapaszkodva, hintának használja az ajtót. Tudjuk, ez szélsőséges példa, de előfordul!  Másik eset, hogy a beltéri ajtóknál alkalmazott rugalmas (EPDM) tömítés a használat során tömörödik, éls az ajtó kissé kotyogós lesz. Mindkét esetben a pántok szerelőfuraton keresztül történő állításával, imbuszkulcs segítségével, végezhető el az után állítás, de ez jellemzően évek múlva lehet aktuális. A karbantartás más tekintetben a tömítés enyhén szilikonolajos ronggyal való áttörlésével és a zárszerkezet grafitos kenésével történhet. A felületek semleges, nem koptató hatású tisztítóanyag alkalmazásával, nyirkos ronggyal végezhető.

Nyilván attól függ, hova. Nem kell mindenáron ezt rendelni, de egyértelmű tény, hogy olyan helyekre, ahol nagyon szűkös a hely, oda kell! Gondoljanak bele, hogy az ajtókat évekig fogják nézegetni és használni. Lehet, hogy valaminek felára van, de az igazi felár az az, ha néhány hónap múlva mégis lecserélik a költséghatékonyabb megoldást.

A színválasztás elsősorban esztétikai kérdés, és itt általában a hölgyeké az utolsó szó. Javaslataink nyilván lehetnek: szűkebb helyekre világosabb ajtó, harmonizáljon a padlóval, parkettával, bútorzattal, gondoljuk át a család összetételét (gyermekek, idősek, stb). A legfontosabb, hogy ezt az ajtót évekig nézegetni fogják, fontolják meg a döntést, főleg annak fényében, hogy az ajtók a nagy felület miatt dominálni fognak a belső tér hangulatában.

Ha mindezeken túl vagyunk, egyeztessenek kollégáinkkal nyitásirányokról, hiszen a lakás és az ajtók „használata” legalább olyan fontos, mint az esztétikum. Fény-átjárás tekintetében gondoljuk meg az üvegezési lehetőségeket, figyelembe véve a gyermekek biztonságát is. A kilincsek kiválasztása meglepően fontos kiegészítő eleme a döntésnek, szerencsére több száz variánsot tudunk felmutatni Önöknek. Beltéri ajtók esetében a hang és hőszigetelés kérdése nem mindig merül fel, de adott esetben kollégánkkal ezt is körbejárhatják.

Valóban, a lap belső szerkezete esetenként lényeges. A lap hanggátlása, klimatikus ellenálló képessége eltér a különféle betéttípusok esetén.

A könnyített, méhsejt papírrács betét terhelhetősége kiváló, de párás, nedves, környezetben kevésbé időtálló, míg az üreges vagy tömör forgácslap betétezés jobb klíma állóságú, nagyobb igénybevétel viselésére alkalmas. A papírrács betét egy méhsejt szerkezet, ami a lapfelület 10-12 kp/cm2 terhelhetőségét biztosítja, gyakorlatilag egy felnőtt ember súlyát is, ráállva, biztonsággal elviseli. Az ilyen lapszerkezet terhelhetőségét, merevségét, a papírrács betét sok-sok ragasztott kapcsolódása adja a borító lemezzel. 

Az üreges vagy tömör forgácslap, ami a kétoldali lemezborítás között kerül elhelyezésre,  kimagasló mechanikai tulajdonságokat biztosít a lapszerkezetnek, növelve annak klimatikus ellenálló képességét.

Természetesen van funkciója, nem is kevés: átengedi a fényt, vagy annak egy részét. Ennek van gyakorlati haszna, emellett a lakás hangulatát a belső fényviszonyok is nagyban meghatározzák, és természetesen akár a villanyszámlánkon is látható eredményeket produkál.

Rengeteg üvegezési opció van, és ezt megsokszorozza a széles üvegválaszték.

Egyes esetekben a kívánt szerkezeti magasság, a belsőépítészeti terv, vagy bevilágítási többlet elvárás megkívánja a magasított beltéri ajtó szerkezetet. Ez azonban részben merevségi, másrészt gyártástechnológiai okok miatt, egy szerkezettel nem valósítható meg, ezért kapcsolt szerkezetet kell alkalmazni, ahol a felső részbe fix üvegezett vagy tele betétes egység kerül. Ennek formai megjelenés egyezik az alantas tokszerkezet formjával, és ahhoz, valamint a falszerkezethez kapcsolódik.

Nem. Az ajtó műszaki szerkezet, még ha nem is olyan összetett, mint egy űrhajó. A helyes beépítés nagyban befolyásolja az ajtó későbbi viselkedését, a garanciát, a minőség megtartását.

Természetesen érthető, hogy gyakran bosszantó olyan dologra pénzt áldozni, ami egy szakembernek „pikk-pakk” megy. De hát ő ezért szakember. Önök másban jók, a beépítők ebben, ez a szakmájuk.

Egy példa: egyik irodista kollégánk a nagynénjének felajánlotta, hogy egy szoba laminált padlóját lerakja. Megvette a kiegészítőket, felkészült szerszámokkal, nekiállt. Egész hétvégén csinálta a testvérével, jól elfáradtak, nem lett a legszebb, talán ropog is itt-ott, és megspóroltak kb 12000 Forintot. Megérte? (Többet erre nem vállalkozik, azt mondta…) Az ajtóbeépítés ennél ráadásul bonyolultabb.

Arról nem is beszélve, hogy a megrendelést helyszíni felmérés kell, hogy megelőzze, különben végzetes és költséges hibákat követhetünk el, mondjuk egy rossz méretben rendelt ajtó esetén.

Olyan műszaki szakszó, ami egy ajtólap záródási pontjainál, a lap 3 oldalán található aljzatot jelenti. Célja a hézagmentes zárás, a huzatérzet csökkentés megvalósítása. Beltéri ajtóknál ennek mérete 25 x 13 mm, és a lapfelülettel harmonizáló borítóanyaggal van lezárva.

Az, amely az ajtólap alján helyezkedik el és 110mm magas fémlemez. Ez védi meg a biztonsági ajtót az esetleges sérülésektől. Legalábbis a burkolatát.

– E jelzés: tűz-, láng elválasztási képesség. E120=120 percig nem terjed át az egyik oldalon keletkező tűz a másik oldalra.

– I jelzés: ez szigetelési mérték. Mennyi ideig tud ellenállni a termék a tűznek úgy, hogy amelyik oldalon nem ég a tűz ne következzen be jelentős hőmérsékletnövekedés. I30=30 percig nem történi jelentősebb hőhatás. Ha EI jelzést látunk, akkor E=I-vel.

– R jelzés: terhelési mérték. Mi az a határ, amikor még nem lesz eldeformálódás

– M jelzés: mechanikai terhelhetőség. Hogyan áll ellen a különböző behatásoknak.

– H jelzés: robbanás elleni védelem

– Sa jelzés: szobahőmérsékleten igazolt füstzáró képesség – Sm jelzés: közepes hőmérsékleten igazolt füstzáró képesség

Változó az ajtók hangszigetelése. Ezt vásárlás előtt meg kell nézni, hogy milyen csoportba vannak besorolva. 4 csoportot különböztetünk meg az MSZ 9386:1993 szabvány szerint:

-LH1 ajtó: különleges léghanggátlású- Rw 45≥dB

-LH2 ajtó: nagy léghanggátlású- Rw 35-44 dB között

-LH3 ajtó: közepes léghanggátlású -Rw 27-34 dB között

-LH4 ajtó: kis léghanggátlású (léghanggátlás nélküli) -Rw≤27 dB

Nagy felületekre jó, mert tartós, deformációtól mentes. Az ára a legdrágább az ajtófajták közül, viszont nagyon esztétikus. Hőszigetelésük nagyon rossz, ezért érdemes csak felületként vagy keretként használni és kombinálni fával vagy műanyaggal. Biztonság, tűzállóság szempontjából viszont a legjobb választás. Tartós ajtófajta, vegyszeres környezetben is sokáig használható.

Nagyon jól ellenállnak a külső hatásoknak és terhelésnek. Nagyon fontos szempont, hogy bármilyen színben kapható. Áruk nagyon kedvező és ápolásuk is sokkal egyszerűbb, mint a fa- vagy fémajtóké. Hátránya, hogy bizonyos idő után változtatja az alakját, ezért érdemes acélkerettel felszerelni.

A fa ajtó a hagyományos ajtó. Környezetbarát, az időjárásnak nagyon jól ellenáll, amíg megfelelően ápolva van. A hőszigetelése nagyon jó, ellentétben a hiedelmekkel. Az U-érték (hőátbocsátás) semmivel sem rosszabb, mint a műanyag és fém ajtóknál. A súlyuk általában kisebb, mint a többi ajtóé.

Az acél ajtóknak két nagyon csoportját különböztetjük meg.

Az egyik csoport belső lépcsőházi használatra alkalmas acél biztonsági ajtó, mint pl a Hi-sec, Jola-sec, Max-sec típusú ajtóink. Ezek a típusú ajtók szerkezeti felépítésüknek köszönhetően  

csak zárt lépcsőházban használhatóak. Kültéri használat során gyakran találkozhatunk azzal a hibával, hogy az ajtó színe kifakul, rozsdásodik, a hőszigetelése pedig nem megfelelő.

Acél ajtónk másik csoportja a kültérre is alkalmas acél biztonsági ajtók.

A kültérre is alkalmazható biztonsági acélajtók szerkezeti kialakításuknak köszönhetően mind a fagyot, mind a közvetlen napsugárzást könnyedén elviselik.

Az ajtó lapja egy specális pvc bevonat miatt ellen áll a napsugárzás káros hatásainak. A fokozott hőszigetelésnek köszönhetően nagy hőmérséklet különbségnek is képes ellen állni.

A kérdésre nagyon nehéz megfelelő választ adni. A Kömmerling és Salamander ablak profil estében is egy nagy múltú elismert márkákról beszélünk. A profil gyártása mindkét esetben Németországban történik, precíz német mérnökök gondos ellenőrzése alatt. Ezért a profil minőségében nem lehet eltérés.

Nem mindegy azonban, hogy a műanyag profilból milyen minőségű ablak készül.

Az általunk forgalmazott ablakokat magyar gyárban állítják elő szigorú német előírásoknak megfelelően. Ezért az általunk forgalmazott Kömmerling és Gealan ablakok minőségben

megegyeznek.

A nyílászáró hőszigetelő képességénél több értéket is figyelemben kell vennünk.

Az Uf érték határozza meg az ablak tok és a szárny szerkezetének hő átbocsátási tényezőjét. Minél kisebb ez az érték, annál jobb nekünk, mert annál kevesebb energiát kell felhasználnunk fűtésre vagy hűtésre.

Tehát a nyílászáró vásárlása esetén a légkamrák számán kívül érdemes figyelni az Uf értékre is.

Uf értéket befolyásoló tényezők:

A profil merevítése

Profil vastagsága

Profil geometriája

A körbe futó gumitömítés minősége

A légkamrák száma

Az Ug érték az ablak üvegének hő átbocsátási tényezőjét jelenti.

Az U_g érték az üvegtáblák közti rést kitöltő gáz típusától, az üvegtáblák egymástól való távolságától és az üvegtáblák számától függ.

Nyílászárók felületének legnagyobb részét az üveg teszi ki. Ezért az ablak hő átbocsátási tényezőjét legnagyobb mértékben az üveg vastagsága határozza meg.

Leggyakrabban használt üvegtípusok hő átbocsátási tényezője

Sima 4 mm üveg: 5,8 W/m2K

2 rétegű Lowe 24mm üveg : 4-16-4 1.0 W/m2k

3 rétegű Lowe 36 mm üveg4-12-4-12-4 0,7w/m2k

3 rétegű Lowe 44mm üveg 4-16-4-16-4 0,5w/m2k (meleg peremes távtartóval)

 Pl: Kömmerling MD 88 alap felszereltségben tudja.

Az ablak vagy beüvegezett ajtó Uw hőátadási együtthatójának kiszámítása általában 1,23 m x 1,48 m szabványméretű ablakkal számol.

Figyelmeztetés: Kisebb méretek esetében az U érték romlik, míg a nagyobb ablakok jobb értékeket érnek el. Ennek oka az, hogy az üvegezés a tok anyagához képest nagyobb U értékeket érhet el, és nagyobb üvegfelületek esetében jobb hőszigetelési értékek jelentkezhetnek.

Az EnEV 2009 előírás szerint a normál üvegezés U értéke nem lépheti túl az Uw = 1,3 W/m2K értéket. Passzív házakhoz történő felhasználásra az Uw = 0,8 W/m2K vagy annál jobb értékkel rendelkező ablakok a megfelelőek.

U_w érték kiszámítása

A hőátadási együttható megállapítására az alábbi képlet használatos:

U_g = üvegezés hőátadási együtthatója
U_f = tok hőátadási együtthatója
Ψ_g= hőszigetelő üveg peremcsatlakozásának lineáris hőátadási együtthatója
A_g = üvegfelület
A_f = tokfelület
A_w = A_g + A_f
l_g = tokprofil belső élének mérete
(ill. az üvegtábla látható mérete)

Az AERO PLUS típusú nyílászáróba építhető légbevezető termékcsalád méretezett levegőellátás biztosítására alkalmazható. A légbevezetők közérzetjavító és egészségmegőrző hatásúak és illatpárnával ellátottak.

Az AERO PLUS típusú nyílászáróba építhető légbevezetők egyes típusai gáztüzelésű berendezések méretezett égési levegő ellátására is javasoljuk.

Előnyei:

Automatikusan és folyamatosan szabályozzák a légcserét.

Megelőzi a páralecsapódást és a penészedést

Bármikor beszerelhető

Biztosítja a megfelelő levegő minőséget

Segédenergiát nem igényel

Esztétikus a megjelenése

Egyszerűen karban tarthatóak

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz. Legfontosabb kémiai tulajdonsága csekély reakcióképessége. Ez a tulajdonsága teszi az argont ideális védőgázzá például a fémkohászatban és az ívhegesztésben szokásos hőmérsékleti értékek esetében. Neve a görög „argosz” szóból származik, jelentése „tétlen”. A név alacsony reakciókészségére utal.

Az argon gáz alacsony reakció képességét használják fel a hőszigetelt üveg gyártásánál.

 A biztonsági üveg szerkezete egy szendvics panel. Az üvegek több rétegben történő ragasztásával érik el a megfelelő üvegvastagságot. Az üveglapok közé ragasztó vagy biztonsági fólia kerül. A rétegrendet általában a funkció határozza meg.

Lakossági felhasználás során használt leggyakoribb rétegrend:

3.3.1 biztonsági üveg

4.4.1 biztonsági üveg

4.4.2 biztonsági üveg

Előnyei

Biztonsági üveg esetén nem kell alkalmazni védő rácsot vagy más mechanikai eszközt ingatlanunk megóvására.

Az üveg hő és hangszigetelése is kedvezőbb.

Esetleges törés esetén az üveg nem törik csak pókhálós lesz.

Az ablakok esetében háromféle U értéket különböztetünk meg.

• Uw (w=window) ablak össz hőátadási együtthatója
• Ug (g=glazing)   üvegezés hőátadási együtthatója
• Uf (f=frame)      tok hőátadási együtthatója

Az Uw hőátadási együttható az egész ablakra vonatkozik. Ezt az értéket az üvegezés és a tok befolyásolja. Az Ug érték függ az üvegtáblák közti kitöltő gáz típusától, az üvegtáblák vastagságától, számától, egymástól való távolságától, függ még az üveg rétegek közti távtartó anyagától. A tok-ablak kombináció Uf értékének megállapítása, méréssel vagy számítással történik. Az Uw érték kiszámításának felületéül a profil felülnézeti szélessége szolgál.

Minél több a légkamrák száma, annál jobb a hőszigetelés, természetesen ez a beépítési mélység növelésével is jár. Az öt és a hat légkamrás ablakok közt jelentős különbség nincs, jobb esetben a profil 3-5 mm-el vastagabb.

A nyílászáró alsó vízszintes felén helyezkedik el, nevében is benne van, párkány fogadására hivatott, ennek segítségével a párkányt a nyílászáró alá lehet csúsztatni, elősegíti a párkány szakszerű beépítését. Szállításnál is nagy segítséget nyújt.

A digitális kitekintő telepítése gyorsan és egyszerűen elvégezhető, az ajtólap szétbontása nélkül, a régi hagyományos halszemoptikás kitekintő helyére felszerelhető. 2 db AAA elemmel működtethető.

A digitális kitekintő szélesebb látókörbe nyújt kitekintést (160^O), mint a hagyományos normál kukucskáló. Kívülről ugyanúgy egy halszemoptika látható, amelyben egy videokamera van elhelyezve, az ajtólap belső felén pedig, egy leginkább okos telefonra hasonlító, LCD kijelző -3,2” – helyezkedik el. A bekapcsoló gomb megnyomásával láthatjuk az ajtó előtt álló személyeket. 10 másodperc után automatikusan lekapcsol – az energiatakarékosság érdekében. 

Nyílászárók tekintetében a műanyag ablakok szigetelnek a legjobban, szinte hermetikusan lezárják a helységet, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szellőztetésre.

Nem, nem csak fehér színben léteznek műanyag ablakok, lehetőség nyílik faerezetű illetve matt fóliás – renolit fóliás – műanyag ablakok gyártására, melyek gyárilag, egy speciális eljárás segítségével kerülnek a műanyag profilra. Természetesen a garancia itt, is mint a fehér ablakoknál 8-10 évet jelent, gyártója válogatja. Létezik még az „acrylcolor” színes profil, mely szintén egy speciális gyári technológia. Arcylcolor profil csak egy oldalon lehet színes, a felület minden esetben matt, nem minden gyártó alkalmazza.

Azt szoktuk mondani a műanyag ablakra a fa ablakkal szemben „igénytelen”, de ez nem teljesen igaz. Természetesen itt is szükséges a karbantartás, viszont jóval kevesebb munkával jár, illetve költséghatékonyabb, mint a fa társainál. A műanyag profil tisztítását mindig a legpuhább ronggyal és szemcsementes tisztítószerrel végezzük, aminek nincs maró hatása. Itt javasolnám az erre speciálisan gyártott tisztítószereket, pl. Cosmofen – ezt általában a szakkereskedésekben meg lehet vásárolni. A tömítőgumikat legalább félévente át kell kenni glicerines ronggyal, ezzel meg tudjuk előzni a gumi kiszáradását, rideggé válását, meg tudjuk tartani a szigetelő képességét. Az üvegek tisztításánál alkohol bázisú tisztítószert használjunk. A másik, talán a legfontosabb karbantartást igénylő alapanyag a vasalat, évente legalább egyszer olajozást igényel, a porosabb helyeken félévente szükséges a műveletet elvégezni. Ezt megtehetjük műszerolajjal vagy pedig WD-40 spray-vel. Fontos! A vasalat több pontján elvégzett olajozást követően mindig szükséges a kilincsek 180 fokban történő megmozgatása, ezáltal a vasalat minden részéhez elér az olajozó anyag. Amikor már komolyabb problémák lépnek fel, pl. működtetés közben akad a vasalat, recseg-ropog, ne álljon neki házilag barkácsolni, inkább jelentse be a szakkereskedőjénél a hibát.

Természetesen, bármilyen egyedi méretben gyártunk műanyag ablakot, jelen pillanatban gyártási határidő fehér ablak esetén 2-4 hét.

Természetesen kapható nálunk különféle légbevezető, a mechanikustól az automatáig. Leggyakoribb eladások közé az automata higro szabályzású légbevezetők tartoznak. A légbevezetők nyílt égésterű gázkészülékeknél a szénmonoxid mérgezés megakadályozásában nagy szerepet játszanak, tehát felszerelésük a saját testi épségünket is szolgálják, ezen felül az ilyen készülékek hatósági átvétel estén előírás. Megakadályozzák a magas fokú párásodást.

A (higro) páraszabályozású légbevezetők érzékelője és működtetője azt az ismert fizikai jelenséget használja ki, hogy egyes anyagok megnyúlnak a páratartalom emelkedésekor és összehúzódnak, ha a levegő szárazabbá válik. Ezen az elven működik a légbevezetők V8 érzékelőjének 8 rétegű poliamid pántkötege, amely a légbevezetőben lévő zsalut mozgatja, ezzel befolyásolva a szellőző levegő mennyiségét a mindenkori belső relatív páratartalom függvényében. Ezáltal a légbevezetők automatikusan, a helyiségben lévők mindenkori igényeihez igazítják a szellőzési levegőmennyiséget, így nem okoznak fölösleges hő veszteséget.

Ez tulajdonképpen a nyílászáró profil vastagságát jelenti. Ez általában úgy növekszik, ahogy a légkamrák száma. Ha háromkamrás a nyílászáró, akkor 60mm, az ötkamrásnál már 70mm a beépítési mélység. Ahogy növeljük a mélységet, javul az ablak, ajtó hő- és hangszigetelése.

Az, amely az ajtólap alján helyezkedik el és 110mm magas fémlemez. Ez védi meg a biztonsági ajtót az esetleges sérülésektől. Legalábbis a burkolatát.

– E jelzés: tűz-, láng elválasztási képesség. E120=120 percig nem terjed át az egyik oldalon keletkező tűz a másik oldalra.

– I jelzés: ez szigetelési mérték. Mennyi ideig tud ellenállni a termék a tűznek úgy, hogy amelyik oldalon nem ég a tűz ne következzen be jelentős hőmérsékletnövekedés. I30=30 percig nem történi jelentősebb hőhatás. Ha EI jelzést látunk, akkor E=I-vel.

– R jelzés: terhelési mérték. Mi az a határ, amikor még nem lesz eldeformálódás

– M jelzés: mechanikai terhelhetőség. Hogyan áll ellen a különböző behatásoknak.

– H jelzés: robbanás elleni védelem

– Sa jelzés: szobahőmérsékleten igazolt füstzáró képesség – Sm jelzés: közepes hőmérsékleten igazolt füstzáró képesség

Sajnos igaz. Ezért, ha mindenképpen szeretnénk a bejárati ajtóra üvegfelületet, vizsgáljuk meg előtte az ablakfelületre vonatkozó hőátbocsátási tényező értékét (U-érték). Hőszigetelés szempontjából az ajtóknál a következőket kell vizsgálni: -hőátbocsátási mutató, minél kisebb legyen az érték (így kevesebb hő fog távozni.) -vasalatokat -van-e garancia a vasalatokra -a gyártó vállal-e garanciát.

Ez tulajdonképpen a nyílászáró profil vastagságát jelenti. Ez általában úgy növekszik, ahogy a légkamrák száma. Ha háromkamrás a nyílászáró, akkor 60mm, az ötkamrásnál már 70mm a beépítési mélység. Ahogy növeljük a mélységet, javul az ablak, ajtó hő- és hangszigetelése.

Sajnos igaz. Ezért, ha mindenképpen szeretnénk a bejárati ajtóra üvegfelületet, vizsgáljuk meg előtte az ablakfelületre vonatkozó hőátbocsátási tényező értékét (U-érték). Hőszigetelés szempontjából az ajtóknál a következőket kell vizsgálni: -hőátbocsátási mutató, minél kisebb legyen az érték (így kevesebb hő fog távozni.) -vasalatokat -van-e garancia a vasalatokra -a gyártó vállal-e garanciát

Mindkettő ablakot lehet alkalmazni. A kérdés eldöntésére, nagyon fontos szempont mennyi az az összeg, amit a vásárló áldozni tud. Egy azonos tulajdonságokkal, paraméterekkel rendelkező fa- és műanyagablak között akár kétszeres árkülönbség is lehet. A faablakok drágábbak ennyivel. Ráadásul a faablakok még több gondoskodást, odafigyelést is igényelnek.

Három féle osztályba lehet sorolni, attól függően, hogy az alapanyaguk szilárdsága milyen.

– normálisan ütésálló

– fokozottan ütésálló

– rendkívül ütésálló

Etilént állítanak elő, majd többszörös reakció során keletkezik a polivinilklorid, azaz PVC. Ebből készítik manapság a műanyag nyílászárókat. A PVC 57% klórból és 43% kőolajból áll.

Egyik nagy előnye, a kiváló hőszigetelés mellett, hogy az egyedi igények alapján alakítható ki. Bármilyen méretben elkészthetők. Könnyen lehet ápolni, a felülete kevésbé veszi fel a száraz, nedves piszkot.